2006 – ban Kevin Chan, egy kanadai orvos kísérletet tervezett, hogy tudományosan igazolja a csokoládéfogyasztás boldogságra kifejtett hatását. A kísérleti személyeket három csoportba sorolta: az első csoport tagjainak minden nap egy tábla tejcsokoládét kellett elfogyasztaniuk (a csokoládét Chantól kapták a résztvevők), a második csoport tagjai egy tábla étcsokoládét kaptak, a harmadik csoport tagjai nem kaptak csokoládét. Chan arra volt kíváncsi, hogy az egyhónapos kísérlet végén milyen különbségek mutatkoznak a csoportok boldogságszintje közt. A kísérlet totális kudarcba fulladt: a kísérleti személyek nem tartották magukat az előírásokhoz és a csokoládét nem kapó személyek legtöbbje képtelen volt megállni a csokifogyasztást.

 Az emberiség csokoládé – fogyasztó részét azonban hosszú évszázadokon keresztül nem érdekelte, hogy van – e a csokoládé-fogyasztásnak tudományosan kimutatható hatása a boldogságra. Egyszerűen csak lelkesen fogyasztották a kakaóbabból készített édességet folyékony vagy szilárd formában.

Egy történész így számol be az azték uralkodó, Montezuma udvarában dívó csokoládéfogyasztásról:

A chocolatl vaníliával és más fűszerekkel ízesített főzet, mézsűrűségű habos anyaggá elkészítve, mely fokozatosan olvad el a szájban. Hidegen fogyasztották. Az italt, ha ezt az anyagot egyáltalán italnak nevezhetjük, arany kelyhekben szolgálták fel, aranyból vagy finoman megmunkált teknőcpáncélból készült kanalakkal. Az uralkodó rendkívüli módon kedvelte, már csak az elfogyasztott mennyiségekből ítélve is: naponta nem kevesebb, mint ötven korsó chocolatl készült kizárólag saját maga részére, míg a királyi udvar számára további kétezer korsó volt engedélyezve.(forrás: http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=theme&id=291)

A kényszeres csokoládéfüggő – és fogyasztó személyek gyakran azzal magyarázzák függőségüket, hogy  a csokoládéban lévő „boldogsághormon” miatt javul a hangulatuk.  Van – e a csokoládéban „boldogsághormon”? Nincs. Márcsak azért sem lehet, mert nem létezik „boldogsághormon”. Vannak olyan hormonok, melyek pozitív érzelmeket váltanak ki, de boldogsághormonnak nevezni őket erős túlzás és leegyszerűsítés.

 Az utóbbi évek kutatásai alapján egyértelmű, hogy a csokoládé több olyan vegyületet tartalmaz, melyek hatással vannak a központi idegrendszerre – ezáltal pedig befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket.  

Anandamid és társai

Nézzük, hogy melyek azok a – csokoládé által tartalmazott – vegyületek, melyek hatással vannak idegrendszerünkre!

1. Anandamid
A név a szanszkrit ananda („öröm”) szóból származik. Ez a vegyület egy endogén kannabinoid, ami annyit jelent, hogy molekulái képesek kötődni az agy kannabinoid receptoraihoz – azokhoz a receptorokhoz, melyekhez a kannabisz hatóanyaga kötődik. Ezáltal az anandamid képes kiváltani, „leutánozni” a kannabisz hatását, ezáltal képes pozitív érzelmi állapot kiváltására. Önmagában azonban az anandamid nem magyarázza a csokoládéfüggők magas számát, mivel egyes becslések szerint egyszerre 11 kg csokoládét kellene elfogyasztani ahhoz, hogy elérjük a marihuána által kiváltott hatást. Sőt, egyes kutatások nem leltek rá az anandamidra a csokoládéban. 

2. Koffein és teobromin
Mindkét vegyület serkenti az idegrendszer működését, élénkíti a szívműködést, javítja a szellemi funkciókat, csökkenti a fáradtságot és álmosságot. A teobromin a koffeinhez képest enyhébb hatású és hatását lassabban fejti ki.

3. Fenil – etil – amin (PEA)
Ezt a stimuláló hatású vegyületet „szerelemhormonnak” is nevezik, mivel az általa kiváltott érzések (kellemes izgalom, szaporább szívdobogás, eufória, örömérzet) hasonlóak a szerelmesek által megélt érzésekhez. A csokoládé PEA tartalma magyarázza, hogy afrodiziákumként való használata sem volt ismeretlen a történelem során.   

Az endorfin hatás

            Amellett, hogy a csokoládé több olyan vegyületet tartalmaz, melyek befolyásolják idegrendszerünk működését, úgy tűnik, hogy fogyasztása kiváltja az endorfin – termelést agyunkban. Az endorfin szerkezete és „működése” hasonló a morfiuméhoz, fájdalomcsillapító hatású és javítja a hangulatot. 

Van - e boldogsághormon a csokoládéban?

A csokoládé olyan vegyületeket tartalmaz, melyek serkentő hatásúak és pozitív érzelmeket váltanak ki. A pozitív érzéseket kiváltó vegyületek azonban olyan kis arányban vannak jelen a csokiban, hogy sok kilót kellene elfogyasztani belőle ahhoz, hogy befolyásolja hangulatunkat. Valószínűbb, hogy a csokoládé jellegzetes íze, aromája és állaga beindítja agyunkban az endorfintermelést. Az endorfin által kiváltott pozitív érzések pedig összekapcsolódnak a csokoládéfogyasztás élményével és így megnő a „csokoládé-addikció” kialakulásának veszélye.  

-->