Boldogtalan – e a magyar?

 2009.06.06. 11:43

A boldogtalanság mítosza (?)

 

“A magyar pesszimista nép”, “a magyar önsorsrontó és boldogtalan nép”, “a magyar depressziós nép” – olyan vélemények, melyekkel nap, mint nap találkozhatunk a közbeszédben. És persze sírva vígad a magyar. Ezt a véleményt osztja Timothy Gordon Ash, brit történész is, aki szerint  “a magyar pesszimizmus éppolyan gyógyíthatatlan, mint a lengyel optimizmus”. De vajon tényleg pesszimista, boldogtalan, depressziós nép vagyunk – e vagy csak magunkra ragasztottuk ezeket   a címkéket?  

 

Boldogtalanok –e a magyarok?

 

Arra a kérdésre, hogy boldogtalanok – e a magyarok, csak úgy adhatunk választ, ha a magyarok átlagos boldogságát összehasonlítjuk más országok lakosainak átlagos boldogságával. Az utóbbi években több mérőszám is született a különböző országok boldogságszintjének összehasonlítására. Ilyenek a “Boldog Bolygó Mutató” (Happy Planet Index), az “Élettel való Elégedettség Mutató” (Satisfaction with Life Index). A Boldogság Világtérképén (World Map of Happiness) Magyarország a kevésbé boldog országok közt kap helyet.


Hogy állunk a boldogsággal szomszédainkhoz viszonyítva? Az Eurobarometer közvéleménykutatás rendszeresen felméri az Európai Unió lakosainak hangulatát. Románia és Bulgária csatlakozásáig mi büszkélkedhettünk az “Unió legboldogtalanabb országa” címmel. A 2007 –es felmérés szerint  az emberek  alig több, mint a fele (52%) állította azt, hogy összességében elégedett az életével. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden második ember boldogtalannak, elégedetlennek érzi magát.



Forrás:Ágoston L., Kollányi Zs., Liska J. (2008) Magyar Fitnesz


Arra a kérdésre tehát, hogy boldogtalanok – e a magyarok, a válasz egy óvatos “igen" lehet.
 

Depressziósak – e a magyarok?

 

A Hungarostudy felmérés keretében 1983 – ban, 1988 – ban, 1995 – ben és 2002 – ben vizsgálták a depresszió előfordulási gyakoriságát. Anélkül, hogy sok adattal és számmal untatnám a kedves Olvasót, nézzük a legfontosabb eredményeket. Míg 1988 és 1995 közt nőtt a depressziós személyek aránya, addig 1995 és 2002 közt csökkent a depressziós tüneteket mutató személyek aránya az országban. A magyarok 73% - a semmilyen depressziós tünetet nem mutatott.
 

Miért? Miért? Miért?

 

   A rossz hír tehát az, hogy boldogtalanok vagyunk, a jó hír viszont az, hogy nem vagyunk depressziós nemzet. Ez is valami.
  A magyarok boldogtalanság sokan próbálták már megmagyarázni. Van aki a történelmi események hatásait hangsúlyozza, mások társadalmi - szociológiai tényezőket emelnek ki, megint mások pszichológiai folyamatokra hivatkoznak. A következőkben ezeket az elméleteket járjuk körbe.

 

 

Címkék: magyar boldogság boldogtalanság

A bejegyzés trackback címe:

https://boldogsagkutatas.blog.hu/api/trackback/id/tr91167103

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kötöttségek nélkül 2009.06.09. 14:15:02

Pesszimista ország A legpesszimistábbak A Gallup világfelmérése szerint Európa országai közül messze mi  látjuk a legsötétebben a jövőt. Sőt, a 120 ország közül mi vagyunk a negyedik legpesszimistábbak! Gyerekek, nem durva azért ez egy kicsit? Olyan…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kaktusztea 2009.06.08. 21:35:05

Szerintem arra a kérdésre, hogy "Boldog vagy?" nem lehet igen/nemmel felelni.
Az embereknek korszakai vannak, a válasz egy korszak-boldogság diszkrét függvény lehetne az y tengelyen 0-10-es skálával (boldogság mértéke).

Az korszak (x) tengelyt egyfajta "eseménytengelyként" képzelném el, ahol tipikus élet- és stresszkorszakok szerepelnének, mint "gyerekkor", "ált.iskolai évek", "középiskola", "katonaság alatt", "munka közben", "első szerelem", "szerelmi csalódás után", "munkanélküliként" és pár speciális is "jobb lesz -e a jövőben".
Ezek már a miértre is rávilágítanának (és kapcsolatot is lehet közöttük vonni!), nem száraz diszkrét igen/nem értékek. Végül is a tudományok alapkérdése a "MIÉRT", nem a "MENNYIRE?" nem? :)

Nehezen tudom megfogalmazni, de olyan érzésem van, hogy kívülről "mikroszkóppal vizsgálva" történetek ezek a felmérések. Ez szerintem tipikusan olyan téma, ahol a mérést végző személynek sokkal közelebb kéne mennie az alanyokhoz, "belülről" vizsgálni (nem félreérteni! :) a jelenséget. Ez persze sokkal melósabb, mint pontozós kérdőíveket kitöltetni, de sokkal pontosabb eredményt hozna.
Több kérdést nem úgy tennék fel, hogy "mennyire fontos a boldogságban xyz?" (pl család), hanem válaszoljon az alany ("Mi a legfontosabb 5 dolog a boldogságában?")

És még egy: a boldogságot szerintem hiba egyén-specifikusan nézni. Az ember társas lény, nagy részben meghatározza a világképét, optimizmusát, boldogságra való hajlamát, hogy milyen közegben, kik között él.
Hiába lenne mondjuk természeténél fogva optimista természet, ha a nagyanyja neveli egyedül, aki pedig folyton a tej árán nyavalyog, meg hajtogatja, hogy "úgyse lesz jobb".

De nem értek hozzá, lehet, hogy nyitott ajtókat döngetek :)

szondy · http://boldogsagkutatas.blog.hu 2009.06.09. 08:17:59

@kaktusztea:
- valóban, a boldogság nem minden vagy semmi jelenség, a legtöbb - pszichológiai - kutatás skálaként írja le
- a "MIÉRT?" kérdés tényleg fontos és számos válasz született már rá (erről majd későbbi bejegyzésekben)
- igaz, a társas kapcsolatok minősége az egyik legfontosabb tényező, ami meghatározza, hogy hogy érezzük magunkat (erről is majd később)

ilmarinen 2009.06.17. 12:21:07

A World of Emotions lapon - techline.hu/gadgets/20090611_smiley_google_maps_emotions.aspx - lehet kedélyállapotunkról képet adni öt smiley kiválasztásával. Ezt google maps-be pakolja a progi és kapunk egy szép táblázatot a különböző földrajzi helyek boldogságindexéről. Sajnos nem túl reprezentatív a minta, kevesen töltik ki, de érdekes kezdeményezés.
süti beállítások módosítása