Július elsejével 5 százalékkal emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, írta meg többek között  a Dohányzom blog. Ennek kapcsán talán érdemes végiggondolni, hogy mit tudunk a dohányzók és nemdohányzók hangulata közti különbségekről.

A dohányosok hajlamosabbak a szorongásra és depresszióra

Az elmúlt években számos kutatás igazolta tudományosan, hogy a dohányzó személyek hajlamosabbak a depresszióra és a szorongásra, mint a nemdohányzók. Egy 2003-ban publikált kutatás szerint például egy dohányos háromszor nagyobb eséllyel mutat depressziós tüneteket, mint egy nem dohányzó személy.

Depresszió és dohányzás: mi a kapcsolat?

    A dohányzók magasabb depresszió értékét három elmélet próbálja megmagyarázni:

1. A dohányzó személyek a depresszió öngyógyítására használják a cigarettát
     Depressziós dohányosok nagyobb arányban számolnak be arról, hogy a nikotin stimulálja őket és csökkenti a negatív érzelmeiket, mint a nem depressziós dohányosok. Az "öngyógyítás" a nikotin agyi jutalmazó rendszerre gyakorolt hatásával függ össze - a nikotin stimulálja a pozitív érzelmeket kiváltó dopamin termelését. A depresszióra hajlamos személyek "rátanulhatnak" arra, hogy a dohányzás javítja a hangulatukat és ez megerősíti a dohányzó magatartásukat.

2. A dohányzás megnöveli a depresszió kialakulásának valószínűségét
    Azok a depresszióra hajlamos, erős dohányos személyek, akik megpróbálnak leszokni a dohányzásról, fokozattan ki vannak téve a depresszió megjelenésének. Ennek hátterében a nikotinmegvonás idegrendszerre kifejtett hatása áll.

3. Közös tényezők állnak a dohányzás és a depresszió hátterében
    Rossz családi háttér, gyerekkori magatartászavar, negatív életesemények - mind olyan tényezők, melyek befolyásolhatják mind a depresszióra való hajlamot, mind pedig a dohányzó magatartást. A kutatók tehát megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogy a dohányzás és a depresszió közt nincs direkt összefüggés, csupán egy mögöttes, "háttértényező" (pl. negatív életesemények) miatt találunk együttjárást közöttük.

   Az eddigi vizsgálatok csak az első két feltételezést erősítették meg: a depressziós személyek öngyógyításra használják a cigarettát és a depresszióra hajlamos dohányosoknál a leszokási próbálkozás megnöveli a depresszió kialakulásának valószínűségét.

A dohányzás megnöveli a szorongásos zavarok megjelenésének valószínűségét

     Úgy tűnik, hogy nem pusztán a szorongás növeli a dohányzás valószínűségét, hanem a dohányzás is megnöveli a későbbi szorongásos zavarok kialakulásának valószínűségét. Egy 2000 - ben publikált kutatás szerint azok a serdülők, akik naponta 20 cigarettánál többet szívtak el, fiatal felnőttként 7-szer nagyobb valószínűséggel szenvedtek agorafóbiában, a pánikzavar kialakulására pedig 15-ször nagyobb volt az esélyük, mint azoknak, akik nem dohányoztak serdülőkorukban.
     A szorongásos zavarok közül a pánikzavar mutatta a legszorosabb kapcsolatot a dohányzással. Ennek hátterében az egészségi állapot romlása, a nikotin idegrendszerre kifejtett hatása, a nem megfelelő megküzdési stratégiák használata és a megvonási tünetek állhatnak.

     Bár azt nem állíthatjuk, hogy a dohányzó személyek boldogtalanabbak, mint a nem dohányzó személyek, az tény, hogy a dohányzás megnöveli az olyan negatív hangulati állapotok valószínűségét, mint a depresszió és a szorongás.
 

Irodalom
Glassman,A.H. és mtsai (2001) Smoking cessation and the course of major depression: a follow-up study. Lancet, 357(9272), 1929-1932.
Johnson,J.G. és mtsai (2000) Association between cigarette smoking and anxiety disorders during adolescence and early adulthood. JAMA, 284(18), 2348-2351.
Murphy,J.M. és mtsai (2003) Cigarette smoking in relation to depression: historical trends from the Stirling Country Study. American Journal of Psychiatry, 160(9), 1663-1669.
Urbán R. és mtsai (2005) A dohányzás egészségpszichológiája. Országos Addiktológiai Intézet, Budapest